|
Janika most még mosolyog :-) |
Northamptonból jelentem az utazás szörnyűségeit, mert élménynek nem nevezhetem. Tegnap este a telephelyre mentünk fürdeni, de olyan sor állás volt, hogy megindultunk Belgium felé. Még két kútra benéztünk, az egyiken nem volt, a másikon zárva volt a zuhanyzó. Kedvünk töretlen megérkeztünk hajnal 3-kor Calaisba, előttünk egy kamionnal zárták le a Csalagutat. Hogy mit szervizeltek, nem tudjuk, de fél 7-kor nyitották meg a vonatközlekedést. Hogy miért húzták az időt tovább, azt sem tudjuk, betereltek bennünket egy röntgengéphez /mellékelt képen a platónkkal/, csempészett áru -ember után kutatva. Hihi, ez a mi esetünkben elég vicces.
|
Bevagonírozzuk magunkat |
Végül a 1/2 9-es vonatra tudtunk felgurulni, a tétlen szünetekben apró szunyókálásokkal. Sütött a nap, mire "partot értünk", deres-jeges autópályán a plusz hőmérsékletet magunk mögött hagyva. Már nem is akartam aludni, hiszen tavaly /ilyen rég volt?/ éjjel jöttünk-mentünk ezeken az utakon, kíváncsian szemlélődtem. Mártira gondoltam, akinek mindene Anglia. 210 km-re voltunk a céltól, úgy döntöttünk, megközelítjük, amennyire lehet, /valószínű, hogy az indusztria parkban nem lehet magunkat elszállásolni/, reggel már csak bekopogunk a cégnél.
|
A vonat |
|
Köszöntünk Anglia! |
Itt, a Northampton melletti kúton végre zuhanyozhattunk. Drága 20 fontba kerül a parkolás, ha két óránál tovább maradsz. És most megint pihenünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése