Frankfurtban jól megvárattak minket, mire megszabadultunk a tehertől lett éjjel 11 óra. Tovább indultunk Hollandia felé, szélben, esőben navigációs segítséggel róttam a kilométereket. Jajj, ezek a hajnalok nagyon fájdalmasak! Megy-megy az ember gyereke, szakad az eső, semmit nem lát, le-fel, kanyargós utak, lassan elfogynak előle az autók, kezd unalmassá válni, már nasiztam, ittam, cigiztem, rágóztam, mindent kitaláltam, hogy ne álmosodjak, de a biológiai óra mindig pontosan kongat először hajnal 1-kor, azon valahogy túlevickélek, majd a következő hajnal 3-kor. Szerencsére pont addigra értem el a Holland határt, már csak 20 km volt a céltól, kikanyarodtam a parkolóba, gyorsan lepakoltam a felső ágyról és szunya. Másnap délben járt le a pihenő időnk, számíthattam a természetes ébredésre. Fergetegesen jót aludtam, 11-kor kávéillatra ébredtem .-) Parkolóban két csodajárgányra lettem figyelmes (nem tudtam volna nem észrevenni, még hogy a miénk túlméretes?), megint Márti jutott az eszembe. Neki küldöm a képet..
 |
| Márti! Szerinted? |
Tovalopakodtunk a céghez, ahonnam újfent valami repülőgép alkatrészt konténerben magunkra vettünk.
 |
| Daruzzák a konténert |
Mire végeztünk, délutánba hajlott az idő, megéheztünk (22 órája nem ettünk!), kiálltunk a legközelebbi kútra. Még az otthoniból fogyasztottunk, épp megebédeltünk, mellénk állt egy magyar kollega Welteres autóval. Kávézás alatt gyors útvonal megbeszélés és mindenki ment a maga dolgára. Jani belga útvonalat választott "hazafelé" (ez természetesen Luxemburgot jelenti), elég nehéz volt ezt a GPS-el megértetni, mert, ha köztes városokat ütöttem be, ott mindjárt be is akart vinni a városba. Amerre jöttünk (mondanom sem kell, szakadó esőben, mert idelent még nincs elég víz) a folyók kiléptek a medrükből a termőföldeket víz borította.
Közben sateliten megjött a következő munkánk: holnap reggeli rakodás, cél Budapest!!!! :-)))))) Megyünk haza!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése