2010. december 26., vasárnap

Már karácsony 26.

Elnézegettük 2 órán keresztül a román Esser-est, míg rampára állt. Jani már betolatott a szomszédos görgősre, a csávó még kísérletezett, már deszkát hoztak neki, már nem volt borda a téli gumin és aszfaltig olvadt alatta a hó. Én kiszálltam, hogy segítsek nem beletolatni a tükör-nyomvonalba, az előző kamion holland sofőrje buzgón jött segíteni, mivel Jani is szorgalmasan dobálta őalá a hóláncot. Én valamit káromkodhattam a románra, mire a holland ipse magyarul helyeselt, mint kiderült, magyar felesége van. Ez így eltartott hajnal fél 1-ig, amikor is úgy látszott, nem szednek le bennünket egyhamar. Nyomtunk egy gyors alvást, amit én fél 7-ig elhúztam. Jani mesélése után szabadon: Miután minket leszedtek és elálltunk a rampáról, szóltak a románnak, akinek 2 órájába került a tolatás, hogy rossz helyen áll, álljon át a mi rampánkra. Hihi. Szakadó hóban, egy sávos autópályán jött Jani, de olyan fáradtan, hogy kiállt egy órácskát aludni. Itt Luxban sem különb a helyzet, mint belgában, behavazott pályán lehet csak közlekedni. Amikor felébredtem,  a reptér előtti körforgalomban álltunk, nem tudott a reptér kamiont fogadni, csak úgy, hogy ahány autó kiállt, annyi mehetett be. Voltunk vagy tizedikek, kb. 5 és fél órás várakozási idővel. De miért is vannak az előrakók? /Akik az sofőr nélküli autókat mozgatják, megrakják, hogy mire a sofőr visszajön pihenőről, útra kész legyen./  Vele kötöttünk üzletet: Ő behoz bennünket a sorban állók előtt a reptérre, ha segítünk neki két Ivecot levinni Loudelangeba. Naná! Senki nem akar az autópálya kihajtósávjában vészvillogóval dekkolni. Egy automata, egy manuális, rakottan. Jani elmondta az útviszonyokat /hiszen én reggel aludtam/, a haladási normákat, hogy sehol ne akadjak el. Majd én az automatával, ő előttem a manuálissal átvágtattunk /60-70-es tempóval/ a telephelyre. Onnan visszafuvaroztak bennünket egy benzinkút kitérővel /fogytán az élelmünk, innivalónk/ Findelbe, ahol rögtön magyarokba botlottunk, és ha már karácsony, közös ünneplés. Aranyos párt ismerhettünk meg. Mondtam már, hogy sokkal több magyar pár /igazából a NŐ-t emelném ki!/ vezetget kamiont, mint amennyiről mi otthon csak sejtjük? Aki magyarokat itt kint ismertem meg, szinte mind házaspár, persze nem magyar cégnél, ezért nem hallunk rólunk. Szóval, nem unikum a női sofőr!!! Igenis bevállalósak a magyar csajok, csak otthon nem értékelik őket! Ja, és mind 40 fölött vannak!!!!  Most egy kis pihi, mert nem tudjuk még mikor merre indulunk. Mondtuk reggel a diszpécsernek, mennénk haza. Erre ő: neki meg kéne 200 kamion 200 sofőrrel. Nem volt mit firtatni. Várunk a sorunkra.

Nincsenek megjegyzések: