Hétfőn délelőtt landoltunk Bécsben, addig hozott a munka. Zoli jött értünk, Marcit találtam otthon, aztán lassan hazaszivárogtak a gyerekeim is. A másfél nap megint nem sok mindenre volt elég, apu, Judit, főzöcske, mosás, bevásárlás. Kisautóm fékvisszajelző rendszere világított, gyors szervizértekezés, fékolaj, hamár, akkor téli ablakmosó feltöltés is. Most nyugodt lehetek, rendben az autó. Útközben találkoztam Guszti kollegámmal, nagyon örültem neki, de már a Hondába nem jutottam el. Annyi mindent bele akartunk zsúfolni az időnkbe, hogy csak alvásra nem maradt.
Szerda reggel go vissza Bécsbe, ott és másnap Münchenben rakodtunk, késő délután értünk Loudelange-ba. Még mindig nem a számlámra utalták a túlórát és étkezési hozzájárulást, nagyjából ugyanannyi lett, mint a 7 napos alapbérem, KES vehettem fel a pénztárban. Na, ebből otthon nem lesz megélhetés. Jani számlájáról utaltunk haza. Este még a lányokkal is tudtunk beszélni. Ma irány Hannover, Jani kezdi a napot. Én németezek, mert nagyon szorít az idő. Legyetek jók otthoniak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése