Hegyi (tor)túra

Itt még gyönyörködtünk a tájban

Annyira rendhagyó kirándulást tettünk Dél-Franciaországban, hogy úgy gondoltam, inkább képes beszámolót küldök, mint szövegeset.

Hajnal fél 3-kor keltünk, kávé, fürdés után kimentünk a reptérre megkeresni az autónkat. Rampán állt, két oldala kibontva, a 3 nagy láda sem volt kötve, vámzár ennélfogva még nem volt. De papírok igen! Hogy ez hogy jött ki? Spaniferek elő, gondos rögzítés után oldalzárás. Szóltunk, hogy kéne a vámzár.

Hát, az nem olyan egyszerű, papírok vissza, másfél óra elteltével megoldották a bakit, indulhattunk. Nagyot hajtottunk, 12 óra csak az út, este 6 után Toulousban megszabadultunk a ládáktól. Még egy órás autózással megközelítettük a másnapi felrakót.

Aztán reggel kezdődött a tortúra. Kis hegyi faluba, zergeb`ta "ösvényeken vitt az utunk.

Csak szemből ne jöjjenek!

Jani vezetett, üres autóval kimondottan élvezte. Egy aprócska eltévedés után végül is rátaláltunk a parketta gyárra, ahol 15 tonna apró, méretezett, nútolt fadarabkákkal megrakták az autó elejét, félig lett. Innentól az autó, mint a bólogatós kutyus hátul a kalaptartón. Meg a hegyi szerpentinek. Na meg a terelések. 80 kilométerre volt a másik felrakónk, kb. ugyanennyivel megtoldottunk az útlezárások miatt.

Célegyenesben

Amíg keskeny, de legalább kétsávos utak vittek falvakon, erdőn keresztül, még viccesnek is találtuk. Ahogy feljebb mentünk, leszűkült az út, eltűntek a felezővonalak, erősödtek a kanyarok, 30-40-el haladtunk. Az autónk mindvégig bólogatott. Ez már nem vicces és nem is izgalmas volt, iszonyú fárasztó. Mire rátaláltunk a visszavezető útra, újabb terelés, újabb plusz kilométerek, újabb ösvények. 2 és fél órát tekeregtünk az említett tempóval fent a hegyekben, jártunk gyönyörű helyeken, falusi piac közepén. Mind ez személy autóval kellemes felfedező kirándulás lehetett volna, de alattunk 30  tonna volt.

Miután Jani rögzített, én zártam az oldalt. Oszlopokat helyre raktam, ponyvát rögzítettem.

15 tonna parketta

Második felrakó előtt városi körforgalomban egy Volvo kamion feküdt az oldalán, kirepülhetett a körhintából.

Nem volt kellemes látvány, mire kész lettünk az áru felvétellel, már daruzták a talpára. Ennél fogva út lezárva, terelés, ekkor már sírtunk. Rengeteg vezetési és munkaidőnk elment a hegyi mutatvánnyal és most még tetéződik. Reggel Meztben kell leraknunk először, majd belgába visszük a parkettát. Hajnal 3-kor álltam ki egy Metz előtti kúton, 9 óra pihi, délben tudunk elindulni. Jó, hogy vége a napnak.




 És a többi kép:

Fincsi, még kisautóval is

Bent a piacon

Rengeteget kacsáztunk

De legalább néha volt látnivaló is

Lehúzódtunk az árokba, hogy a kocsisort elengedjük magunk mögül

És ilyen helyeken is jöttek szembe!

 Megint haza indulnánk, ehelyett megyünk vissza Almusafesbe, Dél-Spanyolország, ahol csak narancsfák vannak. Egész héten elleszünk, beszorulunk vasárnapra Franciaországba. Halleluja!