Hahó szabadság!

Francia-Középhegység

Pihenőnk lejártával éjfélkor meglódultunk Nürnberg felé, Forchheimben kellett reggel 8-kor felvenni az árut. Nem elég, hogy rossz címen vártuk a cég nyitását, a másik raktár 450 méterrel odébb volt, nem volt referencia számunk, kaptunk faxon ládalistát, az sem volt jó. Nagy nehezen kerítették csak meg a számot, végre megraktak, irány vissza Nürnberg, papírozás. Itt 8 ládacímkével többet kaptunk, mint amennyi a platón volt. Telefonálás, visszafordulás, újra rakodás. Ráment majdnem az egész napunk. Estére Luxemburgban voltunk, útközben megkaptuk a következő munkát: Toulouse. Az jó, teljesen nyugis Franciaországban autózni.

Míg átesünk a Francia-középhegységen, fél óráig csak felfelé kaptatunk,1000 méter magasról aztán fél óráig csak ereszkedünk. Toulouse előtti utolsó benzinkútnál álltunk meg aludni, éjszaka a francia nem dolgozik. Másnap lerakás után várnunk kellett a következő munkára, késő délután indulhattunk Tourriers felé. Nem volt pontos címünk, csak egy nacional út. Persze beesteledett, meresztgettük a szemünket a sötétben, sejtettük, hol lehet ipari zóna, csak épp kihajtó nem volt. Szembe sávban valami nagy gubanc lehetett, egy ADR-t szállító kamion szét volt bontva (lehet, hogy mi már a talpra állítás után értünk oda), rengeteg rendőr és tűzoltó autó mentett, állt a forgalom, visszafordulni lehetetlen volt.

Lefelé ereszkedünk

Bújtuk a térképet, hogy egy jobbos kanyarral, falvakon át hogyan jutunk vissza? Nekivágtunk, bár nem tudtuk, hol szorulhatunk meg? Jól irányoztunk, mert a cég előtt lyukadtunk ki. Befüggönyöztünk, ébresztőt állítottunk, mire ébredtünk, eltűnt a kilométereken át ácsorgó kamionsor. Bejelentkeztünk, a gépezetet, amit nekünk kellett tovább vinnünk, még szedték le egy másik kamionról. 10 tonnás szerkezet, méregdrága, nem mindegy, hogyan rögzítjük, nagyon vigyázzunk rá!! Fényképezték itt is, Párizsba mentünk a fuvar papírokért, ott is kibontatták velünk a ponyvát, fényképezték. Apropó, Párizs. Jani gondolt egyet, hogy nem kerüli a várost a reptérig, a GPS is a város közepén vezetett át minket. Városnézés.

Párizs az én szememmel

Hát kár volt. Írtam már, Párizs a szemét fővárosa. Budapesten könnyebb átaraszolni, még a legnagyobb dugóban is!!! Mindegy, láttuk és nem voltunk tőle elájulva.

Szajna

Felvettük a papírokat, nyergeltünk Luxemburg irányába. És még csak csütörtök este volt, mire megérkeztünk.
Kiíratták velünk a szabinkat 1.-től, hogy biztosan visszaérjünk szombatra. Mi meg nem akartuk tétlenül tölteni az időnket, kértünk még egy rövid fuvart péntekre. Köln oda-vissza, gyors rakodás, cirka 7 és fél óra. Péntek este összefutottunk egy magyarral, aki szombaton délelőtt indult Frankfurtba és felajánlotta, elvisz minket a hahni reptérre.

Meg a rengeteg szemét mindenütt

De jó! Nem kell taxit hívni, Luxemburgból buszozni! Reggel elpakoltunk, elzártunk minden holminkat a kamionban, kitakarítottuk, most 2 hétig más fog vele fuvarozni.